Munka törvénykönyve és Munkavédelmi törvény 2017.01.01.-től hatályos módosítása

A 2017.01.01.-napjától a Munka Törvénykönyvét érintő főbb módosítások a következők:

epitesi_jog

a várandós nőt felmondási védelem illeti meg, és ugyanígy védelem alatt áll a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt álló nő (legfeljebb a kezelés megkezdésétől hat hónapig). A védelem viszont csak akkor él, ha a nő a munkáltatót tájékoztatta a várandósság vagy a kezelés tényéről. Most azzal egészült ki a szabály, hogy ha a nő a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót (például mert maga is csak ekkor szerez tudomást a várandósságáról), az írásban visszavonhatja a felmondást. Kezeli a törvény a köztes időszakot is: a munkaviszony megszüntetése és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, továbbá meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni, illetve le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, valamint a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

Felmondási tilalom alatt áll az is, aki a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A törvény a módosításig úgy szólt, hogy a felmondási védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi. Ez most kikerült a törvényből, vagyis mindkét szülőt megilleti a védelem ilyen esetben.

Sokakat érinthet a napi pihenőidővel kapcsolatos szabályok változása. A főszabály, hogy a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (= napi pihenőidő) kell biztosítani. Néhány munkavállalói csoport esetén ettől el lehet térni, de ilyenkor is legalább nyolc óra napi pihenőidőt biztosítani kell. A kivételek:
•az osztott munkaidőben,
•a megszakítás nélküli,
•a több műszakos,
•az idényjellegű tevékenység keretében

foglalkoztatott munkavállalók.

A törvény most bevezeti az ún. kompenzáló pihenőidőt. Ennek a lényege, hogy ha a munkáltató a munkavállalónak tizenegy óránál kevesebb napi pihenőidőt biztosított, a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra kell, hogy legyen. Vagyis ha például az egyik nap nyolc óra a pihenőidő, másnap legalább 14 óra kell, hogy elteljen a munka befejezése és a következő napi kezdés között.

Még egy változás történt: a készenléti jellegű munkakörben nem lehet tizenegy óránál kevesebb a napi pihenőidő.

A napi pihenőidővel kapcsolatos módosítások csak 2017. január 1-jén lépnek hatályba, a 2017. január 1-jét követően kezdődő munkaidőkeret, elszámolási időszak vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.

Egy következő módosítás is a készenléti jellegű munkakörben dolgozókat érinti: A törvény eddig előírta, hogy ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be. Ezt a szabályt most törölték.

A módosítás tartalmaz még szöveges pontosítást, valamint néhány változást a vezető állású munkavállaló vonatkozásában, illetve a külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott munkavállaló jogviszonyára vonatkozóan is.

A külföldről igénybe vett szolgáltatások terén szigorodik a szabályozás. Amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője (a továbbiakban: jogosult) tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért.

Azaz a jogosult is felelőssé válhat a külföldi munkavállalókat megillető munkabér és annak járulékai megfizetéséért, mind a járulékok, mind a munkabér, akár közvetlenül tőle is követelhető.

A jogosult köteles gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók
•munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,
•munkaidő-nyilvántartása, valamint
•a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata
•a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint annak befejezését követő 3 évig a munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen.

A külföldi munkáltató a munkaügyi hatósággal való kapcsolattartásért, valamint a fenti dokumentumok küldéséért és átvételéért felelős személyt jelöl ki. Ezen túlmenően a külföldi munkáltató olyan kapcsolattartó személyt jelöl ki, akin keresztül a szociális partnerek kollektív tárgyalások folytatása céljából, a szolgáltatásnyújtás ideje alatt a szolgáltatóval kapcsolatba léphetnek.

A fenti, két típusú kapcsolattartásra akár ugyanaz a személy is jelölhető.

A Munka törvénykönyve mellett viszont említést érdemel még a munkavédelmi törvény, amely szintén módosul.

Korábban minden, legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatónál kellett munkavédelmi képviselőt választani. Az ennél kisebb létszámmal működő munkáltatónál is lehetséges a választás, a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezésére. Az ötvenfős határt most leszállítják húsz főre, azaz minden, legalább húsz főt foglalkoztató munkáltatónál munkavédelmi képviselőt kell választani. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása eddig is, ez után is a munkáltató kötelezettsége. Annál a munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a módosított rendelkezéseket a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell alkalmazni. Ahol pedig nem került sor munkavédelmi képviselő választásra, ott a választást a módosítás hatálybalépését követően fél éven belül meg kell tartani.

A munkavédelmi képviselőt munkajogi védelem illeti meg. Mivel az eddigi szabályozás nem volt teljesen egyértelmű, most pontosítják a törvényt, és rögzítik, hogy minden munkavédelmi képviselőt megillet a védelem.

A munkavédelmi képviselőt egyébként a dolgozók maguk közül jogosultak választani, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére

Vélemény, hozzászólás?