Gyógyszerjog

Irodánk jogi támogatást nyújt az alábbi területen: Gyógyszerekhez, gyógyászati-segédeszközökhöz kapcsolatos engedélyezési, támogatási, közbeszerzési illetve egyéb eljárások, ide értve többek között a gyógyszergyártás, kutatás, ártámogatás, klinikai vizsgálatok, illetve gyógyszerforgalmazás részletszabályai. Ügyfeleinknek teljes körű szolgáltatást nyújtunk a gyógyszerek, illetve ahhoz kapcsolódó termékek teljes életciklusa alatt, legyen az forgalomba hozatal, illetve reklámozás. Mivel végtelenül sokrétűen szabályozott termékpiacról van szó, reklámjogi kérdésekben ügyfeleinknek komplex szolgáltatást nyújtunk.
T: 06 30 560 30 38

Sportegyesület alapító közgyűlési okirata

Egyesület, Sportegyesület
Jegyzőkönyv
1. Egyesület/Sportegyesület neve:
……………………………………………………………………………………………………..
Egyesület/ Sportegyesület székhelye:
……………………………………………………………………………………………………..
2. A közgyűlés helye:………………………………………………………………………
3. A közgyűlés időpontja: …………..év …………….. hó………… nap ………óra ……..perc
4. A közgyűlés típusa:2
a) közgyűlés
b) megismételt közgyűlés
5. A közgyűlés ülésén megjelent személyek nevét, további adatait a jelenléti ív tartalmazza.
6. Az ülésen jelen lévők által megválasztott
levezető elnök neve: …………………………………………………………………………….
jegyzőkönyvvezető neve:…………………………………………………………………………
jegyzőkönyv-hitelesítő neve:………………………………………………………………………
A levezető elnök feladata a szavazások eredményének megállapítása is.
7.3 A levezető elnök az ülést megnyitja és a jelenléti ív alapján megállapítja, hogy az ülés
a) határozatképes.
b) nem határozatképes.
8.4 A levezető elnök megállapítja, hogy az ülés összehívása
a) szabályszerű.
b) nem szabályszerű.
9.5 Amennyiben az ülést nem szabályszerűen hívták össze, a közgyűlés határoz az ülés megtarthatósága tekintetében.
9.1.6 A levezető elnök megállapítja, hogy a részvételre jogosultak legalább háromnegyede
a) jelen van.
b) nincs jelen.
9.2.7 A szavazás módja
a) nyílt.
b) titkos.
9.3.8 A szavazás eredménye:
Támogató szavazatok száma:……
Ellenszavazatok száma:…….
Tartózkodás száma:…….
Nem szavazók száma:……

9.4.9 A levezető elnök a 9.1., 9.2. és 9.3. pontokban foglaltak alapján megállapítja, hogy az ülés
a) megtartható.
b) nem tartható meg.
10.10 A levezető elnök javaslatot tesz a napirendi pontokra:
10.1.…………………………………………………………………………………………………….
10.2.…………………………………………………………………………………………………….
10.3.…………………………………………………………………………………………………….
10.4.……………………………………………………………………………………………………
11.1.11 A levezető elnök megállapítja, hogy az alábbi napirendi pontok szabályszerűen kerültek közlésre:
……………………………………………………………………………………………………………
11.2.12 A levezető elnök megállapítja, hogy az alábbi napirendi pontok közlése nem volt szabályszerű:
……………………………………………………………………………………………………………
11.3.13 Szavazás a nem szabályszerűen közölt napirendi pontról14
11.3.1. Napirendi pont száma és tárgya:
……………………………………………………………………………………………………………
A részvételre jogosultak legalább háromnegyede15
a) jelen van.
b) nincs jelen.
A szavazás eredménye:16
Támogató szavazatok száma:……
Ellenszavazatok száma:…….
Tartózkodás száma:…..
Nem szavazók száma:………
A közgyűlés a napirendi pont megtárgyalásához egyhangúlag17
a) hozzájárult.
b) nem járult hozzá.
A levezető elnök megállapítja, hogy a napirendi pont18
a) tárgyalható.
b) nem tárgyalható.
11.4.19 Napirend kiegészítése
11.4.1.20 A napirend alábbi napirendi ponttal történő kiegészítésére érkezett javaslat:
A levezető elnök tájékoztatja a közgyűlést, hogy a közgyűlést összehívó szerv vagy személy21
a) a kérelmet elutasította.
b) a kérelemről nem döntött.
A szavazás eredménye:
Támogató szavazatok száma:……
Ellenszavazatok száma:…….
Tartózkodás száma:…..
Nem szavazók száma:………
A közgyűlés a napirendi pont megtárgyalásához egyhangúlag
a) hozzájárult.
b) nem járult hozzá.

19 Akkor kell szavazásra bocsátani, ha kérelem érkezett napirend kiegészítése tárgyában a közgyűlést összehívó szervhez vagy személyhez, és a közgyűlést összehívó szerv vagy személy a napirend kiegészítése iránti kérelmet elutasította, vagy a kérelem tárgyában nem döntött. (Ptk. 3:73. § (1) és (2) bekezdés).

12. A levezető elnök a 10. pontban megjelölt napirendi pontok, a szabályszerűen nem közölt napirendi pontok, valamint
a napirend kiegészítése iránti kérelmek tárgyában hozott közgyűlési döntések alapján szavazásra bocsátja közgyűlés
napirendjét.
A szavazás eredménye:24
Támogató szavazatok száma:……
Ellenszavazatok száma:…….
Tartózkodás száma:…..
Nem szavazók száma:………
A közgyűlés a napirendi pontokat elfogadta.
13. Határozathozatal az egyes napirendi pontok tárgyában
13.1.25
Napirendi pont száma és tárgya:
……………………………………………………………………………………………………………
Elhangzott indítványok:26
……………………………………………………………………………………………………………
Közgyűlésen lezajlott fontosabb események:27
……………………………………………………………………………………………………………
Határozati javaslat:28
……………………………………………………………………………………………………………
Határozatképesség megállapítása:………………………………………………………………………..
Határozathozatal módja: nyílt/titkos.29
A szavazás eredménye:30
Támogató szavazatok száma:……
Ellenszavazatok száma:…….
Tartózkodás száma:…..
Nem szavazók száma:………
A határozat száma és pontos szövege:31 ……………………………………………………………..
……………………………………………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………………………………….
14. A levezető elnök a közgyűlés ülését berekesztette.
Kelt: ………………………………….., ………………. év……………………… hó ………….. nap
………………………………………….. …………………………………………..
Levezető elnök aláírása Jegyzőkönyvvezető aláírása
…………………………………………..
Jegyzőkönyv hitelesítőjének aláírása

Kötelező Cégmódosítás Alaptőkeemelés

Mint az Ön előtt is minden bizonnyal ismert, 2017. március 15. napjáig módosítani kell a 2014. március 15. előtt alapított korlátolt felelősségű társaságok társasági szerződését, illetve alapító okiratát úgy, hogy az új Ptk. rendelkezéseinek megfeleljen. Illetve amennyiben a törzstőkéjük nem éri el a 3.000.000.-Ft összeget, akkor tőkeemelésről is dönteniük kell. Ezzel összefüggésben érdemes a cégben esedékes egyéb változásokat, módosításokat – mint például személyi kérdések, tagság, székhely, főtevékenység – is egyúttal átvezetni.

Tekintettel arra, hogy az Önök cége a nyilvános cégadatok szerint érintett lehet, ezért engedje meg, hogy az Önök igénye szerint felajánljam szolgáltatásainkat ezen a téren. Amennyiben bármi kérdés felmerülne, úgy szakértő könyvelő-könyvvizsgáló partnereink is az Önök rendelkezésére állnak.

Tőkeemelés

Tőkeemelés

Munka törvénykönyve és Munkavédelmi törvény 2017.01.01.-től hatályos módosítása

A 2017.01.01.-napjától a Munka Törvénykönyvét érintő főbb módosítások a következők:

epitesi_jog

a várandós nőt felmondási védelem illeti meg, és ugyanígy védelem alatt áll a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt álló nő (legfeljebb a kezelés megkezdésétől hat hónapig). A védelem viszont csak akkor él, ha a nő a munkáltatót tájékoztatta a várandósság vagy a kezelés tényéről. Most azzal egészült ki a szabály, hogy ha a nő a felmondás közlését követően tájékoztatja a munkáltatót (például mert maga is csak ekkor szerez tudomást a várandósságáról), az írásban visszavonhatja a felmondást. Kezeli a törvény a köztes időszakot is: a munkaviszony megszüntetése és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, továbbá meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni, illetve le kell vonni, amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, valamint a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

Felmondási tilalom alatt áll az is, aki a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. A törvény a módosításig úgy szólt, hogy a felmondási védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi. Ez most kikerült a törvényből, vagyis mindkét szülőt megilleti a védelem ilyen esetben.

Sokakat érinthet a napi pihenőidővel kapcsolatos szabályok változása. A főszabály, hogy a napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (= napi pihenőidő) kell biztosítani. Néhány munkavállalói csoport esetén ettől el lehet térni, de ilyenkor is legalább nyolc óra napi pihenőidőt biztosítani kell. A kivételek:
•az osztott munkaidőben,
•a megszakítás nélküli,
•a több műszakos,
•az idényjellegű tevékenység keretében

foglalkoztatott munkavállalók.

A törvény most bevezeti az ún. kompenzáló pihenőidőt. Ennek a lényege, hogy ha a munkáltató a munkavállalónak tizenegy óránál kevesebb napi pihenőidőt biztosított, a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra kell, hogy legyen. Vagyis ha például az egyik nap nyolc óra a pihenőidő, másnap legalább 14 óra kell, hogy elteljen a munka befejezése és a következő napi kezdés között.

Még egy változás történt: a készenléti jellegű munkakörben nem lehet tizenegy óránál kevesebb a napi pihenőidő.

A napi pihenőidővel kapcsolatos módosítások csak 2017. január 1-jén lépnek hatályba, a 2017. január 1-jét követően kezdődő munkaidőkeret, elszámolási időszak vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.

Egy következő módosítás is a készenléti jellegű munkakörben dolgozókat érinti: A törvény eddig előírta, hogy ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be. Ezt a szabályt most törölték.

A módosítás tartalmaz még szöveges pontosítást, valamint néhány változást a vezető állású munkavállaló vonatkozásában, illetve a külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott munkavállaló jogviszonyára vonatkozóan is.

A külföldről igénybe vett szolgáltatások terén szigorodik a szabályozás. Amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője (a továbbiakban: jogosult) tudott, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért.

Azaz a jogosult is felelőssé válhat a külföldi munkavállalókat megillető munkabér és annak járulékai megfizetéséért, mind a járulékok, mind a munkabér, akár közvetlenül tőle is követelhető.

A jogosult köteles gondoskodni arról, hogy a kiküldött munkavállalók
•munkaszerződése vagy azzal egyenértékű egyéb okirata,
•munkaidő-nyilvántartása, valamint
•a munkabér kifizetésére vonatkozó iratainak papíralapú vagy elektronikus másolata
•a kiküldetés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyén, valamint annak befejezését követő 3 évig a munkáltató székhelyén vagy telephelyén hozzáférhető és ellenőrizhető legyen.

A külföldi munkáltató a munkaügyi hatósággal való kapcsolattartásért, valamint a fenti dokumentumok küldéséért és átvételéért felelős személyt jelöl ki. Ezen túlmenően a külföldi munkáltató olyan kapcsolattartó személyt jelöl ki, akin keresztül a szociális partnerek kollektív tárgyalások folytatása céljából, a szolgáltatásnyújtás ideje alatt a szolgáltatóval kapcsolatba léphetnek.

A fenti, két típusú kapcsolattartásra akár ugyanaz a személy is jelölhető.

A Munka törvénykönyve mellett viszont említést érdemel még a munkavédelmi törvény, amely szintén módosul.

Korábban minden, legalább ötven főt foglalkoztató munkáltatónál kellett munkavédelmi képviselőt választani. Az ennél kisebb létszámmal működő munkáltatónál is lehetséges a választás, a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi tanács vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezésére. Az ötvenfős határt most leszállítják húsz főre, azaz minden, legalább húsz főt foglalkoztató munkáltatónál munkavédelmi képviselőt kell választani. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása eddig is, ez után is a munkáltató kötelezettsége. Annál a munkáltatónál, ahol van választott munkavédelmi képviselő, a módosított rendelkezéseket a munkavédelmi képviselő mandátumának lejártát követő munkavédelmi képviselő választás során kell alkalmazni. Ahol pedig nem került sor munkavédelmi képviselő választásra, ott a választást a módosítás hatálybalépését követően fél éven belül meg kell tartani.

A munkavédelmi képviselőt munkajogi védelem illeti meg. Mivel az eddigi szabályozás nem volt teljesen egyértelmű, most pontosítják a törvényt, és rögzítik, hogy minden munkavédelmi képviselőt megillet a védelem.

A munkavédelmi képviselőt egyébként a dolgozók maguk közül jogosultak választani, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére

Cég képviselet

Irodánk vállalja cégek teljes körű képviseletét az alábbi részfeladatokkal:
•A Társaság működésének, döntéshozatali folyamatainak teljes körű jogi támogatása, egyéb jogi tevékenységet igénylő feladatok végrehajtása
•A Társaság szerződéseinek, szerződésmódosításainak, munkaügyet érintő dokumentumainak, partneri megállapodásainak, jogi okiratainak, előkészítése, véleményezése, ellenőrzése
•Munkajogi kérdésekben tanácsadás és tájékoztatás a Vezetők és a Kollégák részére
•Polgári jogi, munkajogi tárgyú szerződések véleményezése, előkészítése
•Részvétel a felmerülő munkajogi problémák megoldásában
•Ügyfelek, partnerek és beszállítók szerződéseinek véleményezése, kiemelten a fuvarozás-szállítmányozás, logisztikai területen, építési szerződések, vállalkozási szerződések területen
•A Vezetőség gazdasági és stratégiai döntéseinek, intézkedéseinek jogi szempontból történő előkészítése és végrehajtása
•A Társaság képviselete esetleges bírósági, hatóságok előtti eljárásokban
•Közreműködés a Társaság alapdokumentumainak, belső szabályzatainak kidolgozásában és aktualizálásában, a szabályzatok jogi véleményezése
•Követelések, kintlévőségek jogi eljárás útján történő érvényesítése
•Részvétel a belső projektek előkészítésében, megvalósításában, a projektek jogi támogatása
•Folyamatos jogi tanácsadás a Vezetés által igényelt témakörökben
•Kapcsolattartás a felügyeleti szervekkel, külső jogi partnerrel
•Jogszabályváltozás figyelés, jelentés, törvényi változások hatásainak felmérése

Várjuk személyes egyeztetésre és ajánlatadásra vonatkozó felkéréseiket a drbklara@gmail.com , vagy 06 30 560 30 38 -as telefonszámon.

Szomszédjogok

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:23. §-a, mely szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A bíróságok ezen jogvitákban azt vizsgálják, hogy szükségtelen-e a zavarás. Amennyiben a zavarás nem éri el a szükségtelen mértéket, a zavarás elszenvedőjét tűrési kötelezettség terheli, ellenkező esetben úgynevezett elhárítási igény (birtokvédelem, Ptk. 5:21. §, 5:5. §) illeti meg, illetve károsodás veszélye esetén az eset körülményeihez képest a Ptk. 6:523. §-ban foglalt lehetőségek (a veszélyeztető magatartástól való eltiltás, a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére kötelezés, illetve biztosíték adására való kötelezés) közül választhat, végső soron pedig, ha kár felmerülésekor a deliktuális felelősség szabályai szerint (Ptk. 6:519. §) annak megtérítését követelheti.

Új ingatlanok 5 % os ÁFA-ja

A NAV 2016.júniusában honlapján megjelentetett egy segédletet a kedvezményes (5%-os) adómérték új ingatalanok esetén való alkalmazásakor a jogszabályban meghatározott négyzetméter adatok vizsgálata során hogyan kell értelmezni a hasznos alapterület fogalmát.

Az áfa törvény 259. §-a 2016. június 16-ától hatályos kiegészítése értelmében az összes hasznos alapterület számítása során az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti összes hasznos alapterület fogalmát kell alapul venni.

A felmerült joghézagra tekintettel úgy látta az adóhatóság, hogy indokolt tájékoztatóban részletesen is leírni az egyes értelmezési kérdéseket. A tájékoztatóból kiderül, hogy a hasznos alapterület számítása során miként kell figyelembe venni a padlást (beépítetlen tetőtér), a beépített tetőteret, a pinceszintet, a külső tartózkodókat.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. §-a – 2016. június 16-i hatállyal – az összes hasznos alapterület fogalmával egészült ki, megerősítve ezzel az egyes új lakóingatlanokra alkalmazandó kedvezményes adómérték 2016. január 1-jei bevezetésétől irányadó álláspontot. Az említett jogszabályhely 13/A. pontja az összes hasznos alapterület meghatározásakor az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) foglalt összes hasznos alapterület fogalmat veszi alapul.

Az összes hasznos alapterület definíciójának Áfa tv-beli meghatározására az egyes új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó, 2016. január 1-jétől hatályos kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazásának egyértelművé tétele érdekében került sor [Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 50-51. pontjai].

A kedvezményes adómérték hatálya alá tartozik az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó (vagyis az Áfa tv. értelmében „újnak” minősülő):

•olyan többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásértékesítése, amely lakás összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, illetve

•olyan egylakásos lakóingatlan értékesítése, amely lakóingatlan összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.

Az Áfa tv. 259. § 12. pontja értelmében lakóingatlannak minősül alakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

Az Áfa tv. hivatkozott 86. § (1) bekezdés j) pont ja) és jb) alpontja alá azok a lakások/lakóingatlanok tartoznak, amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év („új” lakások/lakóingatlanok).

A fentiekből következik tehát, hogy a kedvezményes adókulcs alkalmazhatóságának egyik jogszabályban előírt feltétele, hogy az értékesítésre kerülő, új lakóingatlan megfeleljen az összes hasznos alapterületre vonatkozó feltételnek. Amennyiben e feltétel nem teljesül, az új lakóingatlan értékesítése az általános adómértékkel (27 százalék) adózik.

Az összes hasznos alapterület fogalmának az áfa rendszerében történő értelmezésével kapcsolatban a közelmúltban felmerült gyakorlati kérdések megválaszolásában a jelen tájékoztató révén kívánunk segítséget nyújtani.

Az Áfa tv. fent hivatkozott 259. § 13/A. pontja értelmében összes hasznos alapterület: az OTÉK 1. számú mellékletének 2016. január 1-jén hatályos 34., 46., 46a. és 88. pontjai által meghatározott alapterület.

Az OTÉK hivatkozott pontjaiban foglaltak azt eredményezik, hogy az Áfa tv. szempontjából az összes hasznos alapterület számítása során figyelembe kell venni az összes építményszint hasznos alapterületét, azaz a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészbenközrefogott tér vízszintes vetületben számított területének azon részét, amelyen a belmagasság legalább 1,90 méter. Építményszint alatt az építmény mindazon használati szintje értendő, amelyen helyiség van, azzal, hogy nem minősül építményszintnek a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs.

Az előzőekben általánosságban kifejtettek a gyakorlatban a következőket jelentik.

1. A padlást (beépítetlen tetőteret) – figyelemmel az összes hasznos alapterület fent ismertetett fogalmára – az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor nem kell figyelembe venni.

2. Az olyan beépített tetőtér, amely a lakóingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges, huzamosabb tartózkodás céljára alkalmas, az OTÉK hivatkozott rendelkezései alapján építményszintnek minősül. Ezen túlmenően az OTÉK 85. §-a meghatározza a helyiségek méreteit, így a minimális belmagasságot is (a helyiségek közül csak a tároló helyiség minimális szabad belmagassága lehet legalább 1,90 méter, a lakás további helyiségeinek minimális átlagos belmagassága ettől több, 2,50 méter vagy 2,20 méter). Mindez pedig együttesen azt jelenti, hogy a beépített tetőterek azon alapterületét, amelynek szabad belmagassága legalább 1,90 méter, az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor figyelembe kell venni.

3. A pinceszint – az összes hasznos alapterület fent ismertetett fogalmára, valamint az OTÉK 1. számú melléklet 99. pontjára figyelemmel – építményszintnek minősül, ezért azt figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor, különös tekintettel arra is, hogy a pinceszinten általában tároló helyiség létesül, amelynek szabad belmagassága – az OTÉK 85. § (3) bekezdése) pontja alapján – legalább 1,90 méter.

4. A külső tartózkodó terek (terasz, erkély, tornác, loggia) összes hasznos alapterületbe való tartozásának vizsgálata során figyelemmel kell lenni az OTÉK hivatkozott rendelkezéseire, amelyek szerint hasznos alapterület a nettó alapterület azon része, amelyen a belmagasság legalább 1, 90 méter. A nettó alapterület pedig a helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

Mivel a felsorolt tartózkodó tereket (terasz, erkély, tornác, loggia) részben vagy egészben épületszerkezet fogja közre (például korlát, mellvéd vagy épület falszakasza), ezért ezen terek azon hasznos alapterületét is figyelembe kell venni az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter. Fontos, hogy az említett külső tartózkodó terek esetében a belmagasságra vonatkozó feltétel kizárólag akkor értelmezhető, ha ezen terek fedettek. Ebből következően a fedetlen vagy az 1,90 méter belmagasságot el nem érő fedett külső tartózkodó terek nem tartoznak bele az Áfa tv. szerinti összes hasznos alapterületbe.

Figyelembe kell venni a belmagasságon túl a fedett minőséget biztosító elem funkcióját is. E tekintetben példaként említhető többemeletes épületeknél az egymás feletti erkélyek esete: ekkor a fenti erkély funkciója nem az, hogy „fedést” biztosítson az alatta elhelyezkedő erkélynek, ezért a lenti erkély esetében nem beszélhetünk „fedélről”/”fedettségről”. Következésképpen ez esetben a belmagasság sem értelmezhető, ezért ezen lenti erkélyt nem kell figyelembe venni az Áfa tv. szerinti összes hasznos alapterület számítása során.

5. Fontos kiemelni, hogy még abban az esetben is, ha egy új lakás értékesítése során valamely külső tartózkodó teret az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor (végső soron az 5 százalékos adómérték alkalmazhatóságának vizsgálata szempontjából) figyelmen kívül kell is hagyni, ettől függetlenül ezen külső tartózkodó tér még megfelel az Áfa tv. fent idézett lakóingatlan fogalmának (259. § 12. pont). Ennek következtében az összes hasznos alapterület számítása szempontjából figyelmen kívül hagyott külső tartózkodó tér, az értékesítendő új lakás/lakóingatlan részeként, az 5 százalékos adómérték alá tartozik, amennyiben magára az új lakóingatlan értékesítésére egyébként az 5 százalékos adómértéket kell alkalmazni.

Ettől eltérően például a garázs az Áfa tv. fent idézett 259. § 12. pontja értelmében nem minősül lakóingatlannak (lakóingatlan részének). Így a garázs nem tartozhat az 5 százalékos kedvezményes adómérték hatálya alá még abban az esetben sem, ha egyébként az új lakóingatlan értékesítésére a kedvezményes adómértéket kell is alkalmazni. Mindebből következően a garázs értékesítése (a lakóingatlanra alkalmazandó adómértéktől függetlenül) 27 százalékos adómértékkel adózik, feltéve, hogy az értékesítés egyébként adóköteles. A megfelelő adómérték alkalmazása biztosítható a garázs ellenértékének önálló meghatározása, vagyis a vételárban történő elkülönítése révén.

Ajándékozási illeték

2014.01.01. 1990. évi XCIII. Tv.

MENTES, az ajándékozási / öröklési illeték alól az ajándékozó / örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) illetve házastársa által megszerzett ajándék, örökség;

Mentes a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.

2013. 01.01. 1990. évi XCIII. Tv.

Az öröklési és ajándékozási illeték általános mértéke 18%,

a lakásszerzésekhez kapcsolódó illeték 9% és 9% a földszerzés illetéke öröklés esetén.
1990. évi XCIII. Tv. 25. §

(1) Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.

Ingatlan VISSZTERHES vagyonátruházási illeték 4%.

Illeték kedvezmények:

– Új lakás vásárlás illetéke 15 M Ft-ig 0%, e fölött 4%

– 35 év alatti első lakáshoz jutás esetén: 15 M Ft alatti ingatlannál 50% az illeték kedvezmény.
– 26.§ (15) A magánszemély vagyonszerző ELSŐ lakástulajdonának, (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes RÉSZLETFIZETÉST engedélyez. Ha a vagyonszerző, az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

– 21.§ (2) Lakástulajdonok, magánszemélyek közötti CSERÉJE, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő EGY ÉVEN BELÜL eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek, a tulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.