Családjog

Házastársi vagyonjog

A házasság megkötésével a házastársak között természetesen a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség jön létre. Tehát a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak aza haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit.

A házastárs különvagyona:

1) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

2) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

3) a személyes használatra szolgáló vagy szokásos mértékű, vagy mennyiségű vagyontárgy

4) különvagyon értékén szerzett vagyontárgy

A különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik. 

Ha bizonytalan az egyes vagyontárgyak illetősége, vagy egyéb családjogi kérdése kapcsán hívja irodánkat, és konzultációt biztosítunk , az általunk képviselt ügyek: Gyermekelhelyezés, Tartásdíj, lakáshasználati kérdések, gyámhatóság előtti képviselet az Ön számára.

Telefonszámunk: +36 30 560 30 38

Házassági vagyonjogi szerződés

Egész Európában és az USA-ban jól bevált és széleskörű tapasztalatok igazolták, hogy széles körben alkalmazható és biztos megoldást tud jelenteni egy jól megírt, vagyoni viszonyokat alaposan rendező szerződés a házasság megkötése előtt. Sok fejfájástól óvjuk meg magunkat egy ilyen egyszerű megoldással. Ez a megoldás azonban nálunk még kisebb fenntartásokkal fogadott eszköz, azonban a megfelelő jogász kezében a lehető legjobb megoldás hosszú viták elkerülésére. A társadalmi és gazdasági viszonyok sokrétűsége, és a társasági részesedésekből eredő bonyodalmak leküzdése érdekében azonban szükségessé vált újra az ügyvédi ellenjegyzéshez kötött házastársi vagyonjogi szerződés.   

Házasság felbontása

A házasság megkötése anyakönyvvezetőnél történik, míg a bontás bíróság ítélete alapján mondható ki, legyen akár szó közös megegyezéses, vagy válás tényállás feltárásával. Ha csak az egyik házastárs szeretne válni, akkor is el lehet válni, míh a másik nem, akkor a bíróság a tényállásos bontással kérelemre bontja fel a házasságot. Ez esetben azonban a házasság megromlásához vezető okok feltárására is sor kerül, ami általában a tanúk meghallgatásával történik.  

Ha a Bíróság által megkísérelt békítés sikertelen volt, a Bíróság a tárgyalást elhalasztja, és egyúttal felhívja a felek figyelmét arra, hogy amennyiben az eljárás folytatását kívánják, úgy a tárgyalást követő három hónapon belül írásban kell kérniük a tárgyalás folytatását (ellenkező esetben ugyanis a bontóper megszűnik, azaz egyszerű inaktivitással is el lehet állni a bontókeresettől).

A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. Amennyiben valamelyik fél késve kéri a tárgyalás folytatását, igazolási kérelmet csak 15 napon belül nyújthat be.

A bíróság a házassági bontóperben a perköltség (ügyvédi munkadíj, szakértői díj) viseléséről a pernyertesség függvényében, de az ügy összes körülményeinek mérlegelése alapján határoz. Dönthet úgy, hogy mellőzi a perköltségben való marasztalást, kötelezheti a feleket a perrel kapcsolatosan felmerült költségeiket maguk viseljék, vagy akár kizárólag csak az egyik felet is marasztalhatja a teljes perköltségnek a megfizetésére.

Ha a házasság felbontását kimondó ítélet jogerőre emelkedik, a házasság megszűnik, beállnak a megszűnés joghatásai.

  1. a házasságkötési képesség visszanyerése
  2. a férje nevét viselő feleség szabadon dönthet arról, hogy milyen nevet kíván viselni
  3. a házasságon alapuló apai vélelem megszűnik (azonban a házasság jogerős felbontásától számítva a szülés időpontjáig bezárólag, még 300 napig fennáll az apaság vélelme),
  4. megszűnik az öröklésen alapuló házastársi haszonélvezeti jog, özvegyi jog.

Kapcsolattartás

A gyerekkel való kapcsolattartás a bontóperek legnehezebbik járulékos kérdései, ítélet kötelező tartalmi eleme közé tartozik. 

Minden esetben külön megítélés alá tartozik, és a jogszabály semmilyen kötelező előírást nem tartalmaz a kapcsolattartásra. Éppen emiatt a bírói gyakorlat irányadó e körben a felek számára. Leglényegesebb szempont természetesen a gyermek érdeke, a gyermek nem lehet áldozata  a szülők között elnehezült, vagy megszakadt viszonynak, általános szempont az állandóság és biztonság úgy, hogy a gyermek mindkét szülőjével megfelelő időt tölthessen.

Mostanában egyre nagyobb teret nyer a váltott hetek módszere, amelyet a bírósági gyakorlat nem támogat, mivel megalapozott pszichológusi vélemények szerint ez a gyermekek számára bizonytalanságot eredményez, bizonyos esetek azonban igazolják, ezen módszer kiegyensúlyozott alkalmazhatóságát.

Lakáshasználat

 

Ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára.

A bíróság az adottságainál fogva arra alkalmas lakás osztott használatát akkor rendelheti el, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlását a másik házastársnak biztosította, vagy a lakás elhagyása a másik házastársra nézve – a házasság időtartama és e házastárs körülményei alapján -súlyosan méltánytalan lenne.

Kivételesen indokolt esetben a bíróság a házastársat a másik házastárs kizárólagos tulajdonában vagy haszonélvezetében álló lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a szülőt illeti meg és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a házastársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető meg.

A bíróság az osztott vagy kizárólagos lakáshasználatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.

A lakáshasználati jog ellenértékének megtérítése

Az a házastárs, aki szerződés vagy a bíróság döntése alapján a lakás elhagyására köteles, a korábbi használati joga vagyoni értékének megfelelő térítésre tarthat igényt.

Nem tarthat igényt térítésre az a házastárs,

a) aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta; vagy

b) akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg.

A térítés összegének meghatározásánál a gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja.

A térítés a lakás elhagyásakor esedékes, kivéve, ha a bíróság a házastársat felróható magatartása miatt kötelezte a lakás elhagyására, és az egyidejű teljesítés a bent maradó házastárs és a kiskorú gyermek érdekét súlyosan sértené.