Irodán polgári és közigazgatási peres és nem peres képviseletet biztosít ügyfelei számára. Ezen szolgáltatásunkról bővebb információt személyes konzultáció során biztosítunk.
Tanácsadásnak nem minősülő tájékoztatásként közöljük, hogy a bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás szabályairól az alábbi jogszabályok rendelkeznek:
az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.),
a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.),
a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.),
az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet,
az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII.20.) PM rendelet,
a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII.1.) IM rendelet.
A 2018. január 1-jén, vagy azt követően indult minden peres és nemperes eljárásban – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – elektronikus ügyintézésre köteles többek között
– az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet,
– az ügyfél jogi képviselője.
Az elektronikus eljárás szempontjából gazdálkodó szervezetnek minősülnek a következő, belföldi székhellyel rendelkező szervezetek: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület (kivéve az adószámmal nem rendelkező egyesületet), a köztestület, valamint az alapítvány (kivéve az adószámmal nem rendelkező alapítványt).
Az elektronikus kapcsolattartás során jogi képviselőnek minősül többek között az ügyfél képviseletében eljáró ügyvéd.
A bírósággal a felek a kapcsolatot az alábbi módokon tarthatják:
Ügyfélkapun: természetes személyek,
Cégkapun (gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely): gazdálkodó szervezetek.
Hivatali kapun (hivatali tárhely): az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervek.
Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt – ha a beadvány előterjesztésére az illetékes hivatal űrlapot rendszeresít – űrlapon kell előterjesztenie.
A bíróságra elektronikus úton benyújtott beadványt úgy kell előterjeszteni, hogy
az elektronikus okiraton az aláíró a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét helyezte el, és – amennyiben jogszabály úgy rendelkezik – azon időbélyegzőt helyez el,
az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti, vagy
az elektronikus okirat olyan, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szolgáltatás keretében jött létre, ahol a szolgáltató az okiratot a kiállító azonosításán keresztül a kiállító személyéhez rendeli és a személyhez rendelést a kiállító saját kezű aláírására egyértelműen visszavezethető adattal együtt vagy az alapján hitelesen igazolja; továbbá a szolgáltató az egyértelmű személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba kapcsolt, elválaszthatatlan záradékba foglalja és azt az okirattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és legalább fokozott biztonságú időbélyegzővel látja el.
A jogi képviselő a peres és nem peres eljárásokban a keresetlevelet/kérelmet, továbbá minden egyéb beadványt és ezek mellékletét, valamint okiratot kizárólag elektronikusan, az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthat be, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a jogi képviselő részére.
Ez a szabály irányadó továbbá a jogi képviselőre abban az esetben is, ha a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perben a keresetlevelet az első fokon eljárt közigazgatási határozatot hozó közigazgatási szervnél kell benyújtani. Ugyancsak ezek a szabályok vonatkoznak a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perre is.
Köszönöm , hogy áttekintette ezen információkat, keressen a következő telefonszámon képviselet ellátásával kapcsolatban .
T: 06 30 560 30 38
dr. Bodnár Klára Ügyvéd
EU Szakjogász
Társasági Szakjogász
E -Per újdonságai 2016. július 1 napjától
2016. évi XL. törvény
a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról*
1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 321/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kötelezett ellentmondását követően
a) az elektronikus kapcsolattartást választó jogosult vagy képviselője,
b) a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet jogosult,
c) a jogi képviselővel eljáró jogosult a jogi képviselő útján
az ügyre vonatkozó részletes tényállításait és okirati bizonyítékait, továbbá minden egyéb beadványt kizárólag elektronikusan, a XXVIII. Fejezetben meghatározottak szerint terjeszthet elő.”
2. § (1) A Pp. 340/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a 330. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.
(3) A közigazgatási perben a közigazgatási szerv a 330. § (2) bekezdése szerinti iratokat, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, ha a közigazgatási eljárás kizárólag elektronikus úton zajlott és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a közigazgatási szerv azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével jár el, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.”
* A törvényt az Országgyűlés a 2016. május 10-i ülésnapján fogadta el.5522 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 71. szám
(2) A Pp. 340/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a közigazgatási eljárás nem kizárólag elektronikus úton zajlott, a közigazgatási szerv a hozzá elektronikus úton benyújtott iratokat elektronikus úton köteles továbbítani, az ügy egyéb iratait papír alapon is továbbíthatja. Az űrlapon köteles megjelölni a felek és képviselőik adatait, a per tárgyát, valamint köteles jelezni az ügy iratainak papír alapú benyújtását. Az ügy iratait legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott, a 394/H. § (2) bekezdése szerinti befogadás-visszaigazolásnak a közigazgatási szervhez érkezését követő három munkanapon belül kell továbbítani a bírósághoz. A közigazgatási szerv köteles feltüntetni a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számát. Az ügy iratainak beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld a közigazgatási szervnek. Az értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni.”
3. § A Pp. 341/J. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet a 341/F. § (2) bekezdése szerint jár el, a jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a jegyzőnél. A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is eljárhat, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.”
4. § A Pp. 386/U. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A perben a beadványokat és azok okiratnak minősülő mellékleteit elektronikus úton kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadványban és mellékletében foglalt nyilatkozat hatálytalan.”
5. § (1) A Pp. 394/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A polgári perben – és ha törvény más polgári eljárás vonatkozásában előírja, ezen eljárásokban is – a fél vagy a képviselője – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét (e fejezet alkalmazásában, a továbbiakban együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton is benyújthatja. Ha e törvény lehetővé teszi a beadvány adathordozón történő benyújtását, az e fejezet alkalmazásában elektronikus úton benyújtott beadványnak minősül.”
(2) A Pp. 394/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság az elektronikus úton benyújtott keresetlevél jogszabályban meghatározott módon készített papír alapú másolatát kézbesíti az alperes részére. A bíróság az alperest tájékoztatja arról, hogy ellenkérelmét, viszontkeresetét vagy egyéb nyilatkozatát elektronikus úton is benyújthatja, vagy – ha arra köteles – elektronikus úton köteles benyújtani.”
6. § A Pp. 394/C. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A (10)–(12) bekezdésben foglalt kivétellel
a) a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: belföldi gazdálkodó szervezet) a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan, az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a belföldi gazdálkodó szervezet részére a bíróság is elektronikusan kézbesít;
b) ha a belföldi gazdálkodó szervezet az eljárásban alperesként vesz részt, részére a bíróság elektronikusan kézbesít, és a belföldi gazdálkodó szervezet a beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikusan, az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be;
c) ha a fél jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a jogi képviselő részére.
(3) A belföldi gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot a képviselő személyének teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja, ha azzal rendelkezik. Ebben az esetben, a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.
(4) A közigazgatási szerv – akkor is, ha nem minősül belföldi gazdálkodó szervezetnek, és ha nem közigazgatási perben jár el –, a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 71. szám 5523
nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a közigazgatási szervnek. A közigazgatási szerv – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – az elektronikus benyújtás során a közigazgatási szerv teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével jár el. Ebben az esetben, a per folyamatban léte alatt, az elektronikus kapcsolattartás során ezt kell alkalmaznia.”
7. § A Pp. 394/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bíróság felhívhatja a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt arra, hogy a szakvéleményt adathordozón is benyújtsa, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró fél részére kell kézbesítenie. A szakértő felel azért, hogy a papír alapú szakvélemény tartalma megegyezik az adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával. Ha a papír alapú kapcsolattartással eljáró szakértőt a bíróság hívja fel a szakvélemény adathordozón történő benyújtására, úgy a 394/G. § (7) bekezdése nem alkalmazandó.”
8. § (1) A Pp. 394/G. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A bíróságnak a kézbesítési rendszer útján megküldött bírósági iratot a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU rendelet szerinti elektronikus bélyegzővel kell ellátnia. A bíróság által készített, elektronikus bélyegzővel ellátott irat közokirat.
(5) A bíróság részére a beadványt és mellékletét a kézbesítési rendszer alkalmazásával az Országos Bírósági Hivatal útján kell benyújtani. Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a beadványt és mellékletét minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátva, vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás útján hitelesítve kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát a bíróság által közzétett titkosító kulccsal titkosítva küldheti meg a bíróság részére. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványa részeként a bíróság részére megküldheti titkosító kulcsát, ebben az esetben a bíróság a bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó titkosító kulcsával titkosítva kézbesíti az elektronikus úton kapcsolatot tartó részére.”
(2) A Pp. 394/G. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a beadvány adathordozón történő benyújtására űrlapot rendszeresít. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó az űrlapon köteles megjelölni a felek és képviselőik adatait, a per tárgyát, valamint a benyújtandó adathordozó formátumát és darabszámát. Az adathordozót legkésőbb az űrlap bírósághoz érkezéséről a 394/H. § (2) bekezdése alapján kapott befogadás-visszaigazolásnak az elektronikus úton kapcsolatot tartóhoz érkezését követő három munkanapon belül kell benyújtani a bíróság részére személyesen vagy postai úton. A fél vagy képviselője köteles az adathordozón minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy elektronikus bélyegzőjét elhelyezni vagy az azon szereplő dokumentumokat azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételével hitelesíteni. Az elektronikus úton kapcsolatot tartó az adathordozón elhelyezett fájlban köteles hivatkozni a beadvány kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számára. Az adathordozó beérkezéséről a bíróság a kézbesítési rendszer útján automatikusan értesítést küld az elektronikus úton kapcsolatot tartónak. Az űrlap bírósághoz érkezéséről kapott értesítésben megjelölt időpontban a beadványt a bírósághoz megérkezettnek kell tekinteni. Ha az adathordozó benyújtására a fentiek megsértésével kerül sor, az adathordozón megtett jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan.”
(3) A Pp. 394/G. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha az űrlap módosítására kerül sor, az Országos Bírósági Hivatal e tényről a honlapon a módosított űrlap közzététele előtt hét nappal tájékoztatást ad. Az Országos Bírósági Hivatal a módosított űrlap közzétételét követően a honlapon tizennégy napon keresztül jelzi annak tényét, hogy az űrlap megváltozott. A honlapot el kell látni a nem rendszeresített űrlapok előterjesztésének jogkövetkezményeire, valamint az űrlap kitöltésének módjára vonatkozó tájékoztatással. Ha az űrlap nem felel meg a jogszabályoknak, az Országos Bírósági Hivatal az űrlapot haladéktalanul módosítja vagy új űrlapot rendszeresít. A fél a módosított űrlap közzétételét követően a beadványát lejárt űrlapon nem nyújthatja be. Az Országos Bírósági Hivatal az ilyen beadványt nem fogadja be, erről a felet automatikus hibaüzenettel értesíti. A lejárt űrlapon benyújtott kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.”
9. § (1) A Pp. 394/H. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a kézbesítési rendszer a bíróság részére azt igazolja vissza, hogy a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítésigazolásban 5524 M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2016. évi 71. szám
feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon a bírósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha a kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap.”
(2) A Pp. 394/H. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A kézbesítési rendszer az (1)–(10) bekezdésben szabályozott elektronikus igazolások és tértivevények másolatát automatikusan megküldi a küldeményt feladó és fogadó félnek is.”
10. § A Pp. 394/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően benyújtották. A határidő számítása szempontjából benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság informatikai rendszere befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén a 394/G. § (7) bekezdése szerinti határidő is betartásra került.”
11. § A Pp. 394/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a keresetlevél, az egyéb beadvány vagy az okirati bizonyíték, illetve ezek együttes mérete a kézbesítési rendszer által befogadható méretet meghaladja, a beadvány adathordozón is benyújtható. Az adathordozót eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. Az adathordozót a bíróság – az adathordozón szereplő fájlok nyomtatása nélkül – postai úton kézbesíti a felek és képviselőik részére. A kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt az Országos Bírósági Hivatal a honlapon közzéteszi. A befogadható mérethatárt el nem érő nagyságú, adathordozón benyújtott jognyilatkozat vagy teljesített eljárási cselekmény hatálytalan.”
